FrissítésSúgó

Szandy	2013.06.20. 17:52 -
	Három emeletnyi költekezési lehetőség - minőségi ruhacikkek, ékszer-, könyves-, elektronikai boltok. Mindenki megtalálja amit keres, olcsóbban és drágábban is. Néhány márkás üzletben magasak az árak, de egy-egy akciónál jól is járhatunk. Az egésznapos vásárlás közben megpihenhetünk egy-egy gyorsétteremnél, büfénél.

[4-1]

Dryna

Előzmény | 2013.08.28. 19:24 - #4

A válasza nem volt túlságosan bő, az arca viszont ennél többet árult el. Már abban a pillanatban, hogy meglátott, tudtam, hogy legkevésbé sem kíván a szükségesnél több időt szánni rám, de nekem nagyon is tetszett, ahogy próbál kedvesnek tűnni mindennek ellenére. A lány iszonyatosan lassan vágott át a tömegen, hogy eljusson hozzám, aztán rájöttem, hogy nagyon is az egy percet szerette volna teljesíteni.  Egy vidám mosollyal fogadtam és néztem végig, ahogy méltóságteljesen leereszkedik mellém és a haját igazgatja, miközben vizsgálódik. Kedvem támadt volna beszólni neki valami gonoszat, de inkább hagytam a dolgot.  Szavaiból megint sugárzott az erőltetettség, emelett a fellengzős "én előbb voltam itt" kijelentés sütött az utolsó mondatból. Ajkaimat szólásra nyitottam, de pont ekkor érkezett meg a jegeskávém, amit csillogó szemekkel fogadtam.  A látvány levett a lábamról és miután a pincér távozott, első dolgom az volt, hogy a kanalat belemártsam a csokiforgácsos tejszínhabba, ami a tetejét díszítette. Nem csalódtam, mennyei volt, így nyalakodva estem neki a többinek és eljutottam a vanília jégkrémhez, ami a krémes kávéba volt, teljesen belefeledkeztem és csak pár perc múlva jöttem rá, hogy társaságom van, aki nem biztos, hogy örül a kirekesztettségnek.  - Mint látod, igen. Mindkettő. - feleltem a kanalat nyalogatva. - Te mi járatban vagy erre? Ha jól látom vásárólgattál. Inne hova mész tovább?  Érdeklődésemet főként színleltem, mert sokkal jobban lefoglalt volna a kávém, de megcsillogtattam nem létező színészitehetségem.

dolly

Előzmény | 2013.08.28. 14:40 - #3

Kikapcsolódásként nagyon gyakran választottam a nem feltétlenül szükséges, de annál örömtelibb vásárolgatást, amit simán bírtam akár több órán keresztül is művelni. Legtöbbször egyedül indultam neki egy-egy ilyen útnak, mivel imádtam teljesen erre koncentrálni és belefeledkezni az "élménybe" - mondhatni, a megszállottak táborát erősítettem. Most is magányosan jártam a kedvenc boltjaimat, azzal a fogadalommal, hogy tényleg csak olyat veszek meg, ami megkaphatja az "életem szerelme" címet, azzal viszont nem számoltam, hogy ez nálam zsinórban öt ruhadarabra és még jó pár kiegészítőre is illeni szokott - ahogy illett most is. Így röpke félóra után már két nagyobbacska bevásárlószatyorral nyomultam a tömegen át, és lassítottam pár szebb kirakat előtt, de most már tényleg csak "mindent a szemnek" alapon. Közben pár ismerőssel is összefutottam, így a szociális igényeim is kielégítetté váltak, valamint jó pár új pletykát sikerült megtudnom, amik feltüzelték a hangulatomat. Igazán kellemesnek ítéltem meg ezt a délutánt, és úgy éreztem, ismételten minden teljesen tökéletes, és megszokott - ez pedig nyugalommal töltött el. Egészen addig ki is tartott, amíg elégedett dudorászásom egyik kedvenc zeném félbe nem szakította, mely a telefonomból szivárgott ki. Rutinosan helyeztem az egyik zacskót a másik karomra, majd könnyedén előkaptam zsebemből a készüléket, és éppen csak egy pillanatra a képernyőjére tekintve, már emeltem is a fülemhez. Mindeközben hirtelen lassítottam le, ami jó pár kedvesnek nehezen érhető mondatot facsart ki a mögöttem haladókból, de erre csak lazán vállat vontam, majd kissé arrébb húzódtam az emberek útjából. Csak ekkor jutott el tudatomig, hogy Deborah keresett, és, hogy valamiért azt a lehetetlen feladatot akarta rám bízni, hogy megforduljak. Ezt is egészen ügyesen sikerült kiviteleznem, és egyből meg is értettem az okát. Nem messze tőlem a lány ült az egyik kávézóban, én pedig önkéntelenül is kissé elkomorodtam. Valahogy ez az egész kép visszarántott az igazi életembe, az igazi problémáim közé - de mindez csak egy apró pillanatig tartott, majd a mimikám máris egy udvariasabb mosolyba fordult át. - Egy perc - feleltem kurtán. Kihozni ebből is a legjobbat ~ cikázott át az agyamon, és határozottan megindultam a lány irányába, majd mikor végre eljutottam odáig, az előbb kiszabott időkereten belül, könnyedén ledobtam magam az asztalához. A két táskám elhelyeztem magam mellett, és gyorsan megigazítottam a hajam, majd a tekintetemet a másikra emeltem miután körbepillantottam a közvetlen környezetünket. - Látom, sikeresen eltaláltál idáig - mondtam ugyanazzal az udvarias mosollyal - Rendeltél már? Elég jó helynek számít ez - folytattam csevegve, de kissé feszélyezetten.

Dryna

Előzmény | 2013.08.28. 12:47 - #2

Nagy nehezen eljutottam a házunktól egészen a plázáig, habár nem volt olyan bonyolult, mint amilyennek gondoltam, mert kábé két utcával kellett csak arrébb mennem. Viszont egyéni tehetség, hogy ezen a két utcán, jó irányba mentem. A belső radaromnak volt ez köszönhető egyértelműen, nem pedig annak, hogy végig táblák jelezték, hogy a nagyon bénák is épségben vásárolgathassanak ott. A pláza hatalmas volt és ahogy a nap visszatükröződött az üveggel bevolt külsejéről, egyenesen megvakultam, így inkább bemerészkedtem, ott talán nem ilyen veszélyes. Rengeteg ember volt és a kissebbség nem éppen az udvarias fajta volt, mert kifejezetten szerettek csak úgy neki menni az embereknek, akik csak nyugodtan andalogtak. Itt célratörően haladnod kell, ha nem akarsz áldozattá válni. Főleg, ha egy csapat tűsarkús plázacica tart feléd táskákkal megpakolva és éppen újabb réteg rúzst kennek már így is tűzvörös ajkaikra, akkor minden ügyességedre szükség lehet, hogy sikeresen elhaladj mellettük, és a sérülés csak egy oldalba vágás legyen. Elgondolkodva álltam rá az első emeletre felvivő mozgólépcsőre, és próbáltam rájönni, hogy mit is akartam venni. Itt annyi üzlet volt, hogy teljesen összezavarodtam, habár legszívesebben a fagylaltozót, a kávézót és egy nagyon hívogató olasz éttermet próbáltam volna ki első körben. Végül úgy döntöttem mire felértem, hogy iszok egy jegeskávét és közben eldöntöm, hogy hogyan tovább, ez tűnt a legjobb megoldásnak.  Leültem egy jó látókörrel rendelkező asztalhoz és a pincérnek elmondtam kívánságaim, aki kedvesen mosolyogva biztosított, hogy mindjárt hozza is a kávémat. Én addig nézelődtem és pillantásom meg-megakadt egy-egy kíváló üzleten, majd egy barnás loboncon, ami nagyon is ismerős volt nekem. Úgy döntöttem, hogy nincs veszteni valóm, így tárcsáztam a telefon számot és mikor felvette beleszóltam.  - Szia. - köszöntem. - Ha a plázában vagy, akkor nézz hátra.

Szandy

Előzmény | 2013.06.20. 17:52 - #1

Három emeletnyi költekezési lehetőség - minőségi ruhacikkek, ékszer-, könyves-, elektronikai boltok. Mindenki megtalálja amit keres, olcsóbban és drágábban is. Néhány márkás üzletben magasak az árak, de egy-egy akciónál jól is járhatunk. Az egésznapos vásárlás közben megpihenhetünk egy-egy gyorsétteremnél, büfénél.

[4-1]