FrissítésSúgó

Szandy	2013.06.20. 17:58 -
	Egy film megnézése mindig tökéletes kikapcsolódás, főleg barátokkal és egy nagy adag popcorn társaságában. A legfejlettebb berendezés, a 3D-s rendszer még élvezetesebbé teszi azt a pár órát. Az árak átlagosak, s mindig a legújabb filmek kerülnek a vászonra.

[8-1]

Emma	Előzmény | 2013.07.21. 23:35 - #8

Nem voltam túl nagy ínyenc mozizás terén, így csak popcornt kértem és egy adag üdítőt. Tekintetem lopva-régóta először tévedt rá-rendelését várva, de úgy éreztem nekem kell megszólalnom helyette, és most, hogy észrevettem, egy zacskó gumicukron pihennek szép szemei- felbátorodtam. Tehát kértem azt is, és kijavítva magam a közepes ital helyett nagyot kértem. Nem tudtam, mit szeret és mit nem, de ha emlékezetem nem csalt, bármit megeszik és iszik, amit elé raknak –ahogy ő fogalmazott. Két szívószálat vettem a nagy üveghez, de nem szóltam semmit,gondoltam;ő is rájön. Mikor megkaptuk, a kért dolgokat és fizetett lazán rámosolyogtam, ezzel is mutatva; semmi bajom. - Nem, nincs semmi baj-bólintottam nagy komolyan, de belül már szidtam is magam, amiért ennyire kiülnek gondolataim arcomra. Sóhajtottam majd gyakrabban emeltem rá pillantásom mialatt a termünk felé sétáltunk, hiszen gondolom ez árulkodott a leginkább a magamban való vívódásról. Hamarosan elfoglaltuk helyünket és elkezdődtek a reklámok. Ezalatt még beszállingóztak a további nézők és lassacskán megtelt a terem. Felhívták figyelmünket a telefonok esetleges bezavarására, elhangoztak a szükséges dolgok és végre elindult a film. Jól esett kicsit kizökkenni, egyáltalán nem gondolni semmi másra, csak átadni magam a vígjáték vicces hangulatának, hagyni, hogy magával ragadjon. Nem volt életem filmje, de tetszett, határozottan. A poénok jók voltak, megvolt a kellő tanulság és történet. Vincent arcáról nem tudtam leolvasni az érzelmeket, pedig azért néha igyekeztem, próbálkoztam ezzel. Mintha még a filmmel is távolságot tartott volna. Sőt, kifejezetten úgy éreztem csak miattam szenvedi végig. Nem tudtam eldönteni ez most jót, vagy rosszat jelent. Mikor kiléptünk az épület ajtaján már sötét volt, bőven. Én kicsit elfáradtam a mai nap folyamán, de egyértelműen jól lepleztem, és várakozva pillantottam a férfire. - Jól éreztem magam. Köszönöm a nyakláncot, és az estét is- mosolyogtam végül megtörve a csendet. Igen, leginkább ez az állapot uralkodott az találkánk alatt. Persze, nem is vágytam hosszas beszélgetésekre a film alatt, de úgy tűnt mindketten „élvezzük” a némaságot. Nekem nem volt ellenemre szűkszavúsága, mert nem is nagyon vártam tőle mást, és őt azt hiszem ez is dögössé tette. Folyt.köv.;Utca

Emma	Előzmény | 2013.07.21. 23:33 - #7

Az, hogy elindult az ételek felé, kizökkentett. Magamban szitkozódtam és picit elsötétült a tekintetem. Nem számítottam arra, hogy még most is képes felhúzni maga köré egy falat. Talán, nem, biztos, hogy nem én vagyok az első aki megpróbálja őt ágyba csalni. Így még inkább óvatosnak kell lennem a játékom közben. Nem sejtethetem vele továbbra is azt, hogy megakarom dönteni, inkább csak azt, hogy megszeretném szerezni. Általában ha így döntök, akkor nagyon eltökélt vagyok. Úgy mint most. Már elterveztem, hogy neki a trófea gyűjteményembe kell kerülnie. Nem változtatok ezen a dolgon. Sóhajtva elindultam utána és megálltam mellette. - mit ennél? - kérdeztem és oldalasan rápislantottam. Kerülte a tekintetemet, nem nézett rám. Fél valamitől? Ki kell derítenem... - Elle, baj van? - adtam az aggódó szuperpasit, aki egy gengszter bőrébe bújt angyalka. Nah én minden vagyok csak angyalka nem. Szívem szerint csak elvennék egy csomag gumicukrot abból ami ki van téve, meg evenném az előttünk álló kezéből a popcornt, de most jófiú vagyok, nem tehetem. Konkrétan rühellem ezt a szerepet. Már miért kell nekem ,megtettetnem; hogy angyali, romantikus pasi vagyok?! Egy éjszakáért? Komolyan, a legnagyobb nőfalók forognak a sírjukban, ha látnak engem... Sóhajtva léptem előre és fizettem a rendelésünket. Rábíztam mit vesz, én nem vagyok annyira mozis típus... Illetve de, csak akkor általában a hátsó ajtón jövök be és ülök le valahova, ahonnan könnyen ki lehet jutni. Ránéztem.

Emma	Előzmény | 2013.07.21. 23:29 - #6

Elvigyorodtam kérdésén. - Igen, csodálom és megleptél!- bólintottam mikor visszaért a jegyekkel. Addig én az egyik üvegben csodáltam új ékszeremet magamon. Meg kellett hogy jegyezzem, kifejezetten jól állt és ment is a mai szerelésemhez a mini Eiffel-torony. Tetszett. - Kiengeszteltél- vontam aprócskát vállamon, miután kezem leejtettem válláról. Sejtettem, hogy valahogy követi mozdulatom, és valami visszajelzést kapok tőle, de mégis hidegzuhany volt érintése. Nyeltem egyet és bátortalan mosolyt küldtem cserébe mikor rám nézett. Teljesen lebénultnak éreztem a végtagom, aminek végét gyengéden tartotta Vincent. J.J - vel más volt, határozottan más érzés volt, valahogy mindig másról is szólt a dolog, így már belém hasított a felismerés. Összehasonlítani nem tudtam volna, semmiképp. Nem tudtam volna megmondani, melyik volt jobb, de nem is akartam jelen pillanatban, hisz kitöltöttek mostani érzelmeim. - Korog a gyomrom, fiatalember- vigyorogtam játékosan és kivéve kezem övéiből-ezzel kicsit bűvköréből is magam- odébb léptem, illetve elindultam a szokásos mozis-étkek irányába. Nagy levegőt vettem és ott állva vizslattam a menüket, kínálatokat, de már megint nem itt jártam. Vincent kellemes, férfias illatát érezve nem nagyon tudtam rendezni elmémet, gondolataim egyértelműen rá irányultak. Kezdtem elveszteni magabiztosságom, hisz idáig úgy véltem, csak egy kitartó vadásszal van dolgom, most mégis,- mintha kellemes meglepetésként- ellenkezőjéről győzködni. Viszont épp emiatt már megint nem értettem hányadán állunk, épp ezért testi kontaktot nem is kezdeményeztem ezután. Még pillantását is kerültem, mert nem akartam ennyire nyíltan kimutatni vonzalmam, tudtam, hogy szemeim ugyanúgy elárulnának, mintha csak tulajdon számon ejteném ki „Akarlak”.

Emma	Előzmény | 2013.07.21. 23:27 - #5

Pislogva néztem a csodálattól kiviruló arcát. Mintha nem hinné el, hogy ez valóban én vagyok, és a nyaklánc valóban az övé. Büszkén tettem föl a nyakára a láncot és figyeltem ahogyan haja visszaomlik a vállára. Rámosolyogtam. Amíg hozzáért az ujjm a bőréhez, bizsergett mindenem. Valamit kellene csinálni... de mit is?~ Nem jutott eszembe mit is akartunk eredetileg csinálni, annyira elvesztem a bambulásban. - csodálod? - kérdeztem vigyorogva. Gondoltam rá? Az nem kifejezés... nem lehet kiverni a fejemből! Igazán bosszantó. Amikor kérdezte, hogy megyünk-e jegyet venni, hírtelen visszacsöppentem a valóságba. - megveszem, itt várj! - elmentem, lebonyolítottam a jegyvásárlást. Ez valahogy sokkal kellemesebb mint más bandákkal lebonyolítani egy üzletet. Amikor visszamentem hozzá, meglengettem a kezemet, amiben két jegy volt. - hát, kicsit későn keltem és még volt dolgom mielőtt idejöttem volna - adtam az ártatlan jófiú szerepét. Tökéletes álca. Persze kezdett számomra untatóvá válni ez, de nem ijeszthetem el magamtól, míg nem volt az ágyamban. Bolondság, hogy ennyi mindent vállalok csak azért, hogy megfektessem. De minden porcikám kívánta őt és ahogyan egyre inkább megismerem a viselkedését, rájöttem, neki egy olyan férfi kell aki ... aki hasonlít arra akit eljátszom. Tudom ez másoknak gonoszság és átverés, de én élvezem. Egy játék, aminek a végén vagy lekoptatom, vagy megfektetem és utána koptatom le. Több barátra nincs szükségem, egy is éppen elég és sok. Amikor kezei a vállamon pihentek, szinte már vártam, hogy a hajamba fúrja finom ujjait, de nem.... Leejtette a kezeit csalódásomra. Kinyújtottam a kezem és hozzáértem az ujjaihoz, amik az előbb még az én vállamat fogták, aztán ránéztem. Nem szerethetek belé, nem! Vincent viselkedj! ~ mantráztam magamban mint egy idióta.

Emma	Előzmény | 2013.07.21. 23:23 - #4

Kezemmel körbefontam testem s úgy csemegéztem a plakátok előtt.Igazából egészen máshol jártam. Filmünk címét sem tudtam volna megmondani ha most az a kérdés,sőt azt sem mit keresek én itt,ha nem épp partnerem járt volna fejemben. Sokat gondoltam rá,mióta felhívott. Számom még a bárban firkantottam a szalvétámra,mielőtt kihúztam a gyufát. A találkába belemenvén,volt elég időm minden lehegséges lépést kisakkozni részéről és részemről is. De az előttem lebegtetett nyakláncra nem számítottam. Sőt ilyen romantikusra sikerült köszöntésre sem. -Azt nem mondtam,hogy a nyelvet is értem- motyogtam nagy örömmel hangja hallatán. És valóban, sajnos másfél hónapos francia kiruccanásunk dackorszakomban történt,így eszem ágában sem volt szüleim biztatására nyelvet tanulni. Ennyit még értettem ugyan, de válaszadásra semmiképp nem vetemedtem volna. Meglepetten,megilletődve fordultam felé,és visszafogott mosolyra húztam szám. -Az enyém?-kérdeztem és gyermeki csodálatral tanulmányoztam a medált két kezembe véve,miközben ő még mindig magasba tartotta. -ó,nagyon tetszik,Vincent,te gondoltál rám-gyanúsítottam meg vigyorrá szélesítve görbém,majd ha biztosított róla,valóban nekem szánta, ismét hátat fordítottam neki. -Felcsatolnád?-kérdeztem és újra elfogott az izgalom, ahogy gyengéden keze bőröm súrolta. -Köszönöm-motyogtam kezembe véve újra tanulmányozva a nyakláncot immár tulajdon nyakamból. -Jobban randizol mint hittem-néztem hozzáfordulva fel szemeibe hangomban egy cseppnyi gúnnyal,de annál több elismeréssel. Nem akartam megjegyzéseket tenni,vajon bevált trükköt alkalmazott-e,mert nem érdekelt,meglepett,és tetszett. Néhány másodpercig csak elveszetten kerestem a kiutat szemei mélybarna csilligásából,és most éreztem csak igazán magam zavarban. -Megyünk?-néztem a pénztárok felé,majd vissza rá. Lopva végigfutottam rajta,ekkor véve csak észere csapzottságát. -Siettél-vontam le következtetésem elégedett vigyorral miközben mrgigazítottam felsője szemetszúró gyűröttségét válla környékén. Kezem még pihent egy kis időt ott,bizonytalanul,azon töptengve;szabad-e tovább érintenem. Haja is rászorult volna ujjaimra és ujjaim is a raklncátlan tincsekre,de nem mentem tovább. Éhségem legyűrve visszahúztam kezem majd vártam.

Leos	Előzmény | 2013.07.16. 10:06 - #3

Egy picit késve keltem reggel és ettől kezdve egész napom totális káosszá vált. Elkéstem egy korábbi találkáról és alig tudtam elszakadni a bandától, hogy úgyhogy, de egy perc késéssel is, de ott legyek a mozi előtt. Ruhám pontosan úgy lógott rajtam, ahogyan akkor szoktak lógni a ruhadarabok, ha az ember rohant. Igen sikeresen befordultam a mozi előtti járdára és megálltam kifújni magamat. Barna szemeimet körbejárattam. Minek futottam én? Hiszen ez csak egy parti. Miért olyan fontos nekem, hogy megdöntsem? Ezek voltak azok a tények és kérdések amik megválaszolatlanul villogtak az agyamban azóta, hogy megismertem Ellet. Volt olyan, hogy azon kaptam magam, róla fantáziálgatok ismételten. Ott ült és várt.  Rám várt. Megvárattam. Ezen egy picit elmosolyodtam majd fölvéve a laza stílusomat, elindultam felé. Ő időközben felállt és a plakátokat nézte, merengő arccal. Volt időnk még a filmig, direkt úgy beszéltünk találkát. Odasettenkedtem mögé. Nem viselkedtem úgy ahogy... milyen is lenne? Nemtudom, de nem öleltem át, semmi ilyesmi annyira még nem vagyok jó úton. Egy kis ideig pislogva nézegettem őt hátulról. Ruhaviselete kissé fura volt, de mégis csábító. Arcát nem láttam, de nem vártam tőle, hogy valami hatalmas sminket ke föl az arcára. Ahhoz túlságosan olyannak ismertem meg, aki szereti a régiségeket és a természetességet. Régiség, erről ezembe jutott a zsebemben lapuló régi nyaklánc. Otthon találtam, tudom még otthonról hoztam, Párizsból. A medálon az Eiffel torony fényképe látszott. Szerintem szép volt. Meglóbáltam Elle orra előtt, ezzel magamra vonva a figyelmét. Kíváncsi voltam a reakciójára és... vágytam, hogy rámnézzen, hogy újra hozzám érjen. Amikor a múltkor a bárban a csók közben finom ujjai a mellkasomra támasztotta, az maga volt a hírtelen jött mennyország. Sosem éreztem még ezt senkinél se, senkivel sem.  - bonjour, belle fille! - köszöntem neki. Direkt beszéltem most franciául. De régen is beszéltünk így. Amióta a társam visszament franciaországba bandához, azóta nem is beszéltem franciául. És amióta elment, egyedül irányítom a banda itteni részét. De elkalandoztam... vártam Elle reakcióját és reméltem nem ijesztettem meg nagyon ezzel a hírtelen támadással, még akkor sem, ha már jó ideje ott álltam mögötte.  -ezt neked hoztam - nyújtottam felé a medált, amint megfordult. Egy pici, tőlem szoatlan, szégyenlős mosoly bújkált az arcomon.

Leos	Előzmény | 2013.07.16. 09:45 - #2

Nem is tudom miért egyeztem bele ebbe a randiba… Egyáltalán annak számít ez? Csak megfektetne… Kár érte. Leültem az egyik székre a pénztárak előtt és vártam. Fél kilenckor kezdődött filmünk és nyolcra beszéltük meg a találkát itt. Ritka esetek egyike volt, hogy én érkeztem hamarabb, ráadásul pontosan is. Unottan babráltam ugyanazzal a barna bőrtáskával, amelyik akkor is rajtam volt mikor „ismerkedtünk”. Lábam folyamatosan rugózott, ahogy keresztbevetettem a másikon. Általában ezt csináltam, ha mást nem tehettem. Egy kék fél oldalpántos ruha volt rajtam. Nem éreztem úgy, hogy túlöltöztem, azért részesítettem inkább előnyben az egybe ruhákat, mert kevesebb volt az esélye a mellélövésnek. Csak egy cipő és táska, kész a szett. Nem kellett túl sokat babrálni az össze(nem)illő darabokkal. Barna bőrsarum tökéletesen kiegészítette és tompította, az elegáns hatást. Hajam kócosságot tettetve feltűzködtem és csak pár szálat hagytam lelógni, benne szintén barna fonott pánttal megspékelve. Sminkem természetes volt, csak egy halványrózsaszín szájfény árulkodott arról, hogy mégiscsak foglalkoztam ezzel. Elégedett voltam, és reméltem partnerem is az lesz. Már ha megérkezik… Jó, nem türelmetlenkedem.~ Órát kerestem, de egyelőre nem akadtam rá. Sóhajtottam, majd körbepillantottam, kezdtem unni magam, így inkább felálltam, és a filmek plakátjait olvasgattam, nézelődtem. Közben persze mélyen gondolataimba merültem, nem is nagyon fogtam fel a betűket, szavakat, mondatokat. Azt hittem leszáll rólam, hogy békén hagy. Nekem is könnyebb volna, persze azért izgatott a dolog. Sóhajtottam. Rejtélyes fickó, és nehezemre esik megértése, még úgy is; „tudom” mit akar…

Szandy

Előzmény | 2013.06.20. 17:58 - #1

Egy film megnézése mindig tökéletes kikapcsolódás, főleg barátokkal és egy nagy adag popcorn társaságában. A legfejlettebb berendezés, a 3D-s rendszer még élvezetesebbé teszi azt a pár órát. Az árak átlagosak, s mindig a legújabb filmek kerülnek a vászonra.

[8-1]