|
Miamiban mindig pörög az élet! Unalom kizárva, csakis a szórakozás jöhet szóba rendezvényeinken. Ne maradj le te sem!
~
Lezajlott rendezvények:
¤ 4th of July Festival
¤ Vigyázz, kész, randi!
| | |
|
~Oldal neve:Summer Paradise
¤Téma: Szerepjáték
~Nyitás:2013.06.20
¤Szerkesztők:Szandy&Emma
~Design by: dolly
¤Felhasználók:2
~Karaktereink száma:2
| | |
|
|
|
|
Témaindító hozzászólás
|
2013.07.08. 11:46 - |
 |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
 - MEGYEK.. MEGYEK ELLE. - nevettem fel. Nemsokára megleltük a helyet ahol valószínűleg az autógram osztás folyt, viszont papírral és tollal nem készültünk, így maradt a részemről egy vigyor, míg az autógram kártyákra esett a pillantásom. - ELLE... ÍGY ALÁÍRÁST KÉRNI, HOGY SEMMI NINCS NÁLAD. - nevettem fe. Vették a lapot, egy-egy kártyát írtak alá, majd egy mosollyal koronázva átnyújtották a lapokat. Menni készültem, de az még megragadta a figyelmem, hogy Elle beszélgetésbe kezd a frontemberrel, majd annyit hallottam, hogy menjünk el velük meginni valamit. Persze mindketten belementünk, így miután elfogyasztottuk az italokat kellemes beszélgetésbe kezdtünk. Miután kezdtemm fáradni így úgy gondoltam ideje menni. - KÖSZÖNÖM AZ ITALT, DE NEKEM MÁR IDEJE MENNEM. TOVÁBBI SZÉP ESTÉT, MÉG "EGY-KÉT" ILYEN KONCERTET A KÖZELJÖVŐBEN SRÁCOK.... ÖRÜLÖK, HOGY TALÁLKOZTUNK... Ó ÉS ELLE... VELED MAJD MÉG TALÁLKOZUNK. - mosolyogtam rájuk, majd miután elköszöntem és otthagytam a jókedvű társaságot haza indultam.
lezárt kör |
 Nevetve hallgattam Alisont.
-JUHÉÉ!-volt elégedett-boldog válaszom helyeslsére,miszerint nem néztem félre semmit, az a kacsintás csak az enyém volt. Ha másért nem már ezért is érdemes volt az élet,ezt teljes meggyőződéssel állítottam, miközben most nem Nate-re figyelve-hisz ő most a másik oldalra fordulva eresztette ki hangját- hanem a játszott zenére, teljes erőbedobással tomboltam.
-HÁT,JÓ..NEM TUDOD MIRŐL MARADSZ LE!-csóváltam a fejem nagy vigyorral.
Mint "szakmabeli" is elismeréssel voltam, nem csak mint őrült,elvetemült rajongójuk. Amúgy meg..Ez vajon mennyit lendítene nem létező zenei karrieremen? Ezt még figyelembe sem vettem,egyre jobban le akartam már szedni a színpadról,egyre több érv szólt mellette.
De egyszer minden jónak vége szakad.Sajnos. Majdhogynem kikészültem amiért végeztek, és elhagyták a színpadot. Viszont az egytlen dolog-amiért még nem keseredtem el-; az autogramm osztás volt, ahol mindenképp meg kívántam jelenni Alisont magammal vonszolva.
-ÖRÜLÖK, MONDTAM HOGY JÓ BULIT CSAPNAK, NA GYERE!-ragadtam meg kezét.
A tömeg lassan szétoszlott, viszont hamar észrevehettük hgy jórésze hova özönlött át. Ott reméltem a srcokat is. Itt viszont nem jutottunk túl jó helyhez. Legalábbis sokat kellett furakodnom az elején. Csak eztán jöttem rá, hogy papírral és tollal nem is készültem, de akkor már késő volt, ott álltunk az elsők közt-hála kitartó nyomulásomnak. |
- EZT TELJESEN JÓL LÁTTAD. - kiabáltam túl a zenét, miközben Elle-re néztem. Megmosolyogtatott az a látvány hogy ennyire be tudott pörögni egy egyszerű koncerttől. - KÖSZÖNÖM AKÁR AZ ÖSSZESET MEGTARTHATOD, NEM HISZEM, HOGY BÁRMELYIKŐJÜK IS MEGRAGADNA, BÁR NATE NEM ROSSZ SRÁCC, DE NEM AZ ESETEM, VISZONT A HANGJA JÓ. - fejtettem ki a véleményem Elle-nek.
A több mint két órás koncert után, amin jelzem jól éreztem magam Elle-el kiutat kerestünk a tömegből egy idő után. Vagy legalábbis meglelni az autógramm osztás helyszínét.- EZ JÓ KIS ESTE VOLT. -konstantáltam nevetve. - TÉNYLEG JÓL ÉREZTEM MAGAM. - fűztem hozzá, majd az órára pillantva tudatosult bennem, hogy 22 óra van...Nemsokára lövik a tüzijátékot, de azt azt hiszem, hogy hazafele sétálva fogom megtekinteni. |
Teljes önkívületi állapotba kerültem. Imádtam őket, nagyon jó bulit csaptak, Nate hangja több ezer másé közül felismerhető lett volna. Én próbálkoztam, tényleg.Megpróbáltam a véletlennek betudni, kételkedni, másképp értelmezni, de egy idő után túl egyértelműek voltak a jelzések.Úristen~ daráltam izgatottan magamban akárcsak egy tinilány és újra felidéztem a felém küldött gesztusokat.
-EZT MOST CSAK ÉN NÉZTEM FÉLRE, VAGY TÉNYLEG NEM KÉPZELŐDÖM?-fordultam Alisonhoz,meglepetten, de következő kérdéséből ítélve ő is észrevehetett valamit.
-MÉG SZÉP ALISON, VÁLASZTHATSZ, NATE AZ ENYÉM A TÖBBI A TIED!-válaszoltam kellő hangerővel és vigyorral, majd tovább tomboltam. Már csak arra vártam, melyik dalt ajánlja majd az én figyelmembe a szépfiúm, de teljesen meg voltam elégedve. Egyáltalán nem értettem, hogy lehet ekkora mázlim, biztos voltam benne hogy ez mind csak vágyálom marad. Egy-két beképzelt pillantáson kívül nem reméltem többet, de ez már meghaladta a legmerészebb álmaimat is. |
Nevetve néztem Elle-t ahogyan teljesen extázisba esett mikor felcsendült Nate egyértelműen különleges hangja. Elvigyorodtam mikor mindenről megfeledkezve őrülten tombolt. Hallgattam az első számot, tényleg jól szoltak, bár nem az én esetem de nem volt rossz.
- TÉNYLEG NAGYON JÓL SZÓLNAK. - helyeseltem Elle-nek, majd tovább koncentráltam a dübörgő "agyamon" kívül a koncertre is.
- ELLE A KONCERT UTÁN MEGHÍVASSUK MAGUNKAT VALAMIRE? -kérdeztem nevetve. Valamiért sejtettem - az Elle-re kacsintgatásból és a lopott pillantásokból -, hogy ebből még autógrammosztás is lesz. Közvetlenek voltak, rettentően közvetlenek.
- IGAZÁN LEJÖHETNÉNEK. - nevettem fel mosolyogva, leginkább magamnak megjegyezve, hiszen más aligha hallhatta volna. |
Kissé megrökönyödve néztem rá, majd oldalra döntöttem fejem... Nem tudom miből vonta le ezt a következtetést, vagy épp hogy értette, de mindenesetre fején találta a szöget... Talán ennyire látszana rajtam?
-JAH..KÖSZI..BIZTOS-motyogtam zavartan, de azért hallhatóan. Majd tovább figyeltem.Határozottan kedves, rendes lánynak tűnt és úgy sejtettem meg is tudnánk barátkozni. Könnyen szót értettünk, biztos voltam benne, hogy jól fogjuk magunkat érezni a koncert alatt is. Apropó koncert. Hirtelen dübörögni kezdett egy hang, amit egyből megismertem, teli szájjal vigyorogva pillantottam Alisonra, és minden szavát elfeledve izgatottan vártam hogy ahhoz hanghoz végre alak is táruljon. Persze nem volt nehéz kitalálni kire várunk, vagy ki szólt hozzánk, hisz az együttes többi tagja már percek óta a színpadon volt, mondhatni már megszoktuk látványukat.
Bár,várni kellett néhány másodpercet hiszen a frontember direkt váratta és egyben hergelte is közönségét, de megértettem; az öröm,asikítozás sokkal nagyobb volt mikor végre kilépett a színpadra. Az első szám felcsendült, s el kellett ismernem élőben minden sokkal,de sokkal jobb. Jobban szóltak mint bármelyik koncertfelvételen, vagy videón. És igen, nehezemre esett nem felmászni a színpadra hogy tervem véghez vigyem, de néhány elkapott - agyam tévképzete szerint- nekem küldött pillantás kárpótolt.
-ISTENEM, NAGYON JÓL SZÓLNAK!-szóltam oda Alisonnak teljes extázisban, elég hangosan ahhoz hogy megérthesse. Tényleg nem csalódtam, a rajongókkal is kommunikáltak, ami nagyon pozitív volt. |
- KÖSZÖNJÜK. - mosolyogtam rá. - KÁR, PEDIG TI NAGYON ÖSSZEILLETEK, DE SZERINTEM HAGYJUK IS.... - néztem rá. Arcán egy keserű mosoly futott végig. Rájöttem errpl a témáról nem szívesen beszél. Megértem.
- TUDOM, HOGY JÓ LESZ, EZT NEM KÉRDŐJELEZEM MEG... -mosolyogtam rá. - MÉG HOGY ÉN BŰNBE?- TE MÁSZOL ÉN LENT VÁRLAK... DE ÚGY, HOGY NE KERÜLJÜNK BÖRTÖNBE... -mosolyogtam rá.
- NAT BIZTOSAN ÖRÜLNI FOG NEKED... AMÚGY NEM LENNE EGYSZERŰBB ÉS PRAKTIKUSABB FELMENNI A SZÍNPADRA VAGY A DEDIKÁLÁSON ELŐREFURAKODNI? - kérdeztem vigyorogva.
- SOKAK EGY ILYEN BOLONDOS LÁNYT KERESNEK, MINT TE... NEM KELL LEBECSÜLNI MAGAD. - mondtam vigyorogva. |
Érdeklődve hallgattam válaszadását.
-KÁR, PEDIG JÓK VOLTATOK!-mondtam teljes őszinteséggel.Én legalább egy jó barátnőnek, ismerősnek esetleg rokonnak tippeltem volna a másik szőkeséget, akivel egy csapatban volt.
Fel is idéztem néhány pillanatot az ellenük játszott meccsből, s így már feltünőbb volt az összeszokatlanságuk. De a kellő összhang azért megvolt, hiszen nem maradtak le sokkal tőlünk.
Csak egy lemondó sóhajra futotta mikor áttértünk rám és J.J-re.
-IGEN? PEDIG, AZ ÉLETBEN NEM VAGYUNK EGY CSAPAT.-jelentettem ki. Sajnáltam is, meg nem is. Már csak dacból is elkergettem az őrá irányuló vágyaim, és azzal traktáltam magam; nincs szükségem rá. Persze, Alisonnak, gondolom nem mozgatta át elméjét ennyire ez a kissé cinikusra sikerült megjegyzés, mint az enyémet. J.J. nem kicsit forgatta fel az amúgy is káoszt sejtető életem, és mondhatom, nemkellett ez nekem.
Mielőtt újra visszasüppedhettem volna az önsajnáltatás mély és sötét bugyraiba Alison kizökkentett.
-JÓ LESZ EZ, HIDD EL!-biztattam bólogatva a lányt, aki elmondása szerint csak jobb együttes nem lévén tévedt ide.Aztán pedig kiszélesedett amúgy is szám sarkában pihenő vigyorom;
-NA, LÁTOM JÓL VIGYÁZOL RÁM! MÉG TE VISZEL BŰNBE!-ugrattam kacagva.-DE RENDBEN, MEGRAGADJUK A LÁBÁT, KIBILLENTJÜK,EGYIKÜNK FELMÁSZIK ELKAPNI, ÉS MÁR EL IS TŰZTÜNK-ismertettem vele a haditervet, miközben szavai önbizalmam pofozgatták. De épp emiatt ismét párhuzamot vontam J.J. esetével-miatta tűnt most el egy ó nagy adag belőlem.
-HÁT,AZÉRT BIZTOS AKADNA AKI NEM ÖRVENDEZNE HA MEGKAPHATNA, DE NATE ÖRÜLNI FOG!-helyeseltem s ebben a pillanatban eldöntöttem, a francba is J.J-vel! Jól akarom érezni magam! A röpi hibája az egész, beteges, hogy mindenhol összeakadunk. Le mertem volna fogadni, hogy valahol valaki jót nevet most rajtam... |
- AZ LEHET, DE AZÉRT A HARMADIK SE ROSSZ. - mosolyogtam vissza. Mosolyogva figyeltem izgatottságát. Tényleg nagy fan lehet, ha egy koncert miatt így be van sózva... - UGYAN, DEHOGY... AKKOR TALÁLKOZTUNK ELŐSZŐR ÉS SZERINTEM NEM FOGUNK SŰRŰN ÖSSZEFUTNI EBBEN A NAGY VÁROSBAN. - mosolyogtam rá, majd én is a színpadra néztem. - VISZONT TE ÉS A TÁRSAD ANNÁL ÖSSZESZOKOTTABB CSAPATOT ALKOTTATOK. - jegyeztem meg lelkesen. A hangolás részét mindig utáltam a koncerteknek... elveszi a kedvem ahogy néha egy egy félresikerült hang az erősítőn keresztül szinte kiszakítja a dobhártyám... De ha jó helyet akarunk egy koncerten ez sajnos kihagyhatatlan részlet. - ÖMM IGEN, VALAHOGY A TÖBBI KT SZÍNPAD NEM VONZOTT... - mosolyogtam vissza. nevetve hallgattam végig felcsigázott monológját, ami bárkinek az arcára mosolyt csalhatott volna. - SÚGOK VALAMIT... HA ARRA KÉRSZ SEGÍTEK NEKED "ELRABOLNI". - vigyorogtam ördögien, majd aztán komolyra fordítottam a szót. - DE TALÁN JOBB A SZINPADRÓL LERÁNGATÓS RÉSZE... - fűztem hozzá. - TERMÉSZETESEN ÖRÜLNE NEKED.. EGY ILYEN ENERGIABOMBÁNAK KI NE ÖRÜLNE? NEM MELLESLEG IGEN CSINOS IS VAGY. - jegyeztem meg a költőinek szánt kérdésére. |
Épp fantáziálásomat szakította félbe egy kedvesen csengő hang, amihez aztán egy ismerős alak társult. Az egyik "ellenfelünk" volt az, aki igazán mégsem jelentett veszélyt.Rámosolyogam.
-SZIA DANIELLE VAGYOK!-nyújtottam kezet, hogy aztán lelkesen kacsóját rázhassam. Vigyorom szélesedett, mikor a heyezésünkhöz gratulált.
-KÖSZI, DE A KÖZÖNSÉG KEGYÉT AZT HISZEM SOKKAL NEHEZEBB VOLT KIÉRDEMELNI!- bólogattammagamnak helyeselve.Ők amellett hogy röpiztek, még a szurkolókat is meggyőzték arról,hogy jó párost alkotnak. Ki tudja, amúgy hányadikok lettek volna.
- JÓL ÖSSZESZOKOTT CSAPAT VAGYTOK?-érdeklődtem, közben a színpad felé tekintgetve, hiszen hagok érkeztek. De mint később kiderült, csak próbálgatták a kütyüket, az erősítést, a hangszerelést. Néhány fény is bevillant, s már most a szürkületben is jól mutattak.-MÁRMINT AZZAL A LÁNNYAL, AKIVEL VOLTÁL-egészítettem ki kérdésem, kicsivel később, mikor meggyőződtem róla ez még semmi, s Nate nem akar előlépni.Bár, már ez is haladás...
-AZT VISZONT MÁR TUDOM, HOGY AZ ÍZLÉSED RENDBEN VAN!-néztem vissza partneremre egy görbével arcomon.-KÉRLEK VIGYÁZZ RÁM A KONCERT ALATT!-folytattam, kicsit hadarva-FÉLEK HOGY KÁRT TESZEK A FRONTEMBERBEN ÉS ELRONTOM AZ EGÉSZET...BÁR MÉG MINDIG NINCS JOBB ÖTLETEM, MIKÉNT CIPELHETNÉM HAZA...TALÁN MÉGIS JOBB, HA LERÁNGATM A SZÍNPADÓL...-emélkedtem hangosan, azt már nem is remélve, hogy nem néz őrültnek Alison.
-SZERINTED, ÖRÜLNE NEKEM?-tettem fel költői kérdésem..Hát persze, hogy örülne nekem! |
A röpimeccs után fáradtan dőőltem neki az egyik korlátnak. Az utolsómeccset a bátyámék ellen játszottuk, felejthetetlen volt, habár ők nyertek, nem vártam mást. Miután úgy éreztrem, hogy kellően kifújtam magam és kellően rendbeszedtem kissé talán csapzott külsőmet magamra kaptan egy lenge kis nyári ruhát, majd a pop színpad felé vettem az irányt. Még nem sokan voltak így könnyen előre tudtam furakodni az első sorba, ahol egy csinos szőkeség mellett álltam meg. Úgy gondoltam, hogy úgyis órákat fogunk egymás mellett tölteni miért ne ismerjük meg egymást. Egy közös biztos van bennünk szeretjük a Fun-t. Közelebbről megnézve az arcát azonban leesett, hogy ellene is játszottunk meccset. Így hát bátorkodtam leszólítani: - SZIA. -köszöntem a szokásos letörölhetetlen vigyorommal. - ALISON VAGYOK... GRATULÁLOK A HARMADIK HELYHEZ. - jegyeztem meg mosolyogva miután bemutatkoztam. |
POPSZÍNPAD
Nem is tudtam, visszafogottságommal, vagy inkább merészségemmel hódítsak a nap további részében, illetve,konkrétan a Fun koncerten. Végül az aranyközéputat választottam, és csak haspólomat vettem vissza, így vártam Nate Ruess bácsit, rögtön már a koncert kezdése előtt az első sorban lebetonozva magam. Érte, most még J.J.-t is könnyedén kiverném fejemből, terveim közt szerepelt tehát valamilyen módon magamévá tenni...Leszedni a színpadról,vagy rávetni magam a hátul, esetleg elrabolni, hogy aztán a szó szoros értelmében is megvalósítsam képzelgéseim.
A röpimeccs után aminek az eredményét is megtudtuk már-3.-ok lettünk- gyorsan eltűztem, a meztelen férfifelsőtesteket magukra hagyva-pontosabban csak egy látványától menekültem igazán. Elemntem, elmentem megmártózni a tengerben,kicsit felfrisülni a nagy találkozás előtt.
Izgatottan vártam hát szívem választottját a színpadra, hangjára kiéhezve. |
 Szavaiból, és viselkedéséből hamar rájöttem, vele nem bánhatok úgy, mint például Mady-vel; neki a jófiú J.J.-t kell látnia, hogy elérjek bármit is. Túlságosan perverz beszólásaimat hanyagolni kellett, most a bókolás és a jó benyomás keltése volt a cél. Azt észrevettem, a külsőm már megnyerte – de kit nem? Zavartsága egész aranyos volt, s melegen rámosolyogtam amikor a piros csapatot is dicsérettel illette.
- KÖSZÖNJÜK – bólintottam egy aprót, s igazat kellett adnom neki, Miss Eastmannel valóban egész jó párost alkottunk a többiekkel szemben, akik talán most találkoztak először. Együttműködésünket segítették pillantásai, apró mozdulatai, melyeket úgy ismertem, hogy akaratlanul is jelzett velük, így képes voltam hozzá képest helyezkedni a játék közben. Figyelmem hamar visszatért az előttem álló leányzóhoz, ki alig észrevehetően a tömegnek köszönhetően egyre közelebb került hozzám, s hamarosan már közvetlen közelemben éreztem, ahogy rám támaszkodott. Szavai azonban már nem nyerték el annyira tetszésem. Egyik karom dereka köré fontam, hogy segítsem a megállásban – na és volt egy kis hátsó szándékom is az érintéssel -, majd újra füléhez hajoltam. Kényelmesebb lett volna szemébe nézve beszélni hozzá, hogy egyből kiolvassam reakcióit, azonban Eminem hangjától ez lehetetlennek bizonyult, de nem panaszkodtam; a közelség is elég jó eszköznek bizonyult egy-egy nő elcsábításához.
- NEM HISZEM, HOGY ILYEN KORÁN OTTHON KELLENE LENNED. AHOGY LÁTOM, TE IS EGYEDÜL VAGY, AHOGY ÉN. UGYE NEM AKAROD, HOGY UNATKOZZAK? - meggyőző, sötét tekintetem íriszeibe fúrtam, s nagyon reméltem, nem kell tovább győzködnöm. Bár tetszett, hogy kihívást jelentett, azért az elején jó volt biztosra menni.
- JEREMY VAGYOK – mosolyogtam rá. - DE A LEGTÖBBEN CSAK J.J.-NEK SZÓLÍTANAK. KIT TISZTELHETEK A CSINOS HÖLGY SZEMÉLYÉBEN?
Nagyon ritkán kezdeményeztem én a bemutatkozást, de úgy éreztem, most szükséges nekem megtennem a hasonló lépéseket, majd ha itt marad, az ismerkedős, sablonos kérdéseket is feltenni. Nem szívleltem az élettörténetekről szóló beszélgetéseket, de ha ez szükséges az alany meghódításához, hát belementem. |
 Tényleg lassan haladtam, de elszántságom nem múlt, és nem adtam fel. A tömeg nagy részén sikerült átjutnom, bár sokan morgolódtak közben, mikor hirtelen egy kéz termett előttem a semmiből. Éreztem ahogy átszánt a hasamnál, és kicsit megborzongtam a hirtelen érintéstől, de még reagálni sem volt időm úgy igazán, mikor már a fülemnél éreztem akadályozóm leheletét. Először fel sem fogtam, hogy honnan tud egyáltalán a röpiről, aztán mikor elhajolt, és végre rávetettem a tekintetem, egyből beugrott, hogy egyik volt ellenfelembe botlottam. Átható tekintetétől és szavaitól kissé elpirultam, és egy pillanatra leszegtem a fejem, remélve, hogy nem fedezi fel, aztán gyorsan ismét ránéztem. Most én mértem végig, de sokkal visszafogottabban mint ahogy ő tette. Magas, sötét hajú, szívdöglesztő vigyorral rendelkező egyénnek ítéltem, és akaratlanul is megállapítottam, hogy kifejezetten jóképű, amihez szépen kidolgozott test is tartozott.
- KÖSZI - mondtam kissé zavartan a megszólítása miatt, ami azonban nagyon is imponált, aztán összébb kaptam magam - ÉN MEG GRATULÁLOK A HARMADIK HELYEZÉSHEZ.. HA JÓL EMLÉKSZEM - vontam össze a szemöldökeim elgondolkodva, de magamban bólintottam, hogy nem tévedtem - NAGYON ÜGYESEK VOLTATOK A CSAPATTÁRSADDAL - idéztem fel a helyes és szimpatikusnak tűnő szőke lány képét, majd kedvesen elmosolyodtam, de kissé távolságtartó hangnemben közöltem mindezt.
Aztán észrevettem, hogy közben a tömeg még nagyobbra nőtt, és szinte lehetetlennek tűnt a továbbhaladásom, a hangulat pedig csak fokozódott. Egy percre eljátszottam a gondolattal, hogy megállok a férfi mellett, és elidőzök, vagy beszélgetést kezdeményezek, de valami kissé nyugtalanított vele kapcsolatban, túlzott közvetlensége egyszerre imponált rettentően, és óvatossá is tett. Nem ittál még eleget hozzá ~ cikázott át a fejemen, és zavartságom, melyet egészen jól rejtegettem, ezt csak igazolta. Azonban engem bosszantott a tény, mindenesetre, az egyszerűbb utat választva, indulásra készen vártam, hogy kialakuljon esetleg egy kis rés a tömegben, ahol végre folytathatom a haladást, és akkor nem kell ezen az ellentétes benyomáson rágódnom.
- NE HARAGUDJ, CSAK ÉPPEN MENNI KÉSZÜLTEM - hajoltam én is közelebb hozzá, hogy hallja amit mondani akarok, és tudtomon kívül közben kissé rátámaszkodtam, mert a tolongó emberáradatban nehéz volt megtartani az egyensúlyom. |
A bajnokság után nem időztem Danielle-lel; is ment saját dolgára – azt hiszem, Fun koncertre -, én is elindultam felfedezni a terepet. A harmadik hely nem volt rossz, főleg mikor felidéztem magamban az izomagy arcát, miután rávillantottam győztes vigyorom az első meccsünk után. Azt se feledjük el, számításaim szerint tényleg volt pár helyes bikinis csaj, kiknek látványa valamelyest vigasztalt az elszalasztott labdaérintésekért. Visszaemlékeztem a városban kihelyezett plakátokra, hogy milyen koncertek is várhatóak. Egyik előadó sem tartozott a kedvenceim közé. A Green Day pár számát hallottam, s elkönyveltem őket mint rockkal próbálkozók, hiszen hallottam én már igazi zenét is. A másik „szórakozás”-ról még életemben nem hallottam, így gondoltam, nem is lehet olyan nagy szám, maradt a rapper. Voltak jó számai, Torontóban végül is a hip-hop volt a fő műfaj az egyik társaságban, s tudtam, voltak a srácnak igaz szövegei is, nem csak azok a mai menőnek számító zagyvaságok. Tehát végül a rapszínpadnál kötöttem ki. Közben pásztáztam a tömeget, hátha meglátok egy magányos nőt, ki társaságomra vágyhat, mert a hangulat most nem ragadt át rám – ahhoz még kellene egy pár feles is. Hirtelen nyomást éreztem bal oldalamon, majd észrevettem egy fiatal barna miatt állnak arrébb az emberek, hogy helyet adjanak a kis tolakodónak. Mikor egészen közel ért hozzám, felismertem, hiszen nemrég ellene is játszottam. Bár most nem bikinijét hordta, ami engedte láttatni karcsú, tekintetet vonzó alakját, hanem egy leopárdmintás ruha, de ez sem állt kevésbé jól rajt. Pillanatok alatt döntöttem, s elvigyorodtam a gondolatra, miszerint lassan megérkezik hozzám újabb játékszerem. Mikor a gyanútlan lány előttem akart áthaladni, hirtelen kinyújtottam karom megakadályozva a további lépésekben, s közben érintettem lapos hasát, derekát is.
- GRATULÁLOK A KÜLÖNDÍJHOZ, TE RÖPIZŐ SZÉPSÉG! - hajoltam le füléhez, hogy a dübörgő ritmuson keresztül is hallja, amit mondok neki. - LEGALÁBB MEGTUDTUK, A FÉRFIKÖZÖNSÉGNEK IS VAN ÍZLÉSE – majd elhúzódva tőle egy csábos mosollyal arcomon szemérmetlenül tetőtől-talpig végigmértem. Határozottan tetszett a látvány, s most bájos arcát is sikerült alaposabban megnéznem magamnak. Eldöntöttem; még ha elhagyni is készül a koncerthelyszínt, nem lesz olyan egyszerű dolga a kicsikének. |
RAPSZÍNPAD
A röplabdaversenyek után úgy döntöttem ideje lenne körbenézni, és mivel már zajlottak a koncertek, természetesen arrafelé indultam, remélve, hogy kicsit bulisabbra vehetem végre a helyzetem. Közben a bikinimre, amiben a verseny alatt voltam (a felsőn lila és kék szín ombré hatásban, péntnélküli fazon, az alsó pedig egy sima fekete darab), visszavettem a könnyed, fesztiválokra tökéletesnek számító ruhám és magastalpú fekete strandpapucsom. A fellépők mindegyikét kedveltem, de nem igazán tudtam dönteni hova is menjek, ezért elhatároztam, hogy mindenhova benézek egy picit ha sikerül. A rapszínpadhoz értem elsőként, és mivel éppen egy általam egészen kedvelt szám szólt, időzni kezdtem. Szemeim körbejárattam a tömegen, majd a színpadot kezdtem figyelni. Elég hamar belerázkódtam a hangulatba, és ebben egyértelműen segített az a pár koktél is, amit a meccsek után szereztem jutalomnak. Igaz, hogy nem értünk el végül helyezést a csapattársnőmmel, de szerintem így is jól szórakoztunk, és azért a különdíj sem volt semmi. Ráadásul őt is elég szimpatikusnak találtam, valamint az ellenfelek közt is felfedeztem pár érdekes embert. Magamban mosolyogva gondoltam vissza pár vicces pillanatra, vagy egészen izgalmas helyzetre, mikor tényleg kevés ponton múlt mi is lesz a végkimenetel. Ugyanakkor még nem voltam részeg, csak éppen elég jó hangulatú ahhoz, hogy sokkal felszabadultabban viselkedjek mint általában, és picit ne gondoljak se az apámra se az új testvéremre. Lassan mozogni kezdtem a dallamra, csak éppen egy leheletnyit, ezzel is jobban élvezve az előadást. Nem bántam, hogy egymagamban szórakozom, nem is annyira igényeltem jelenleg senki társaságát sem, ráadásul így sokkal könnyebb volt néha-néha beleütközni egy-egy jó pasiba, vagy lerendezni pár szemezést, mindezt úgy beállítva mint puszta véletlent. Úgy három szám mehetett le, amikor arra jutottam, talán megnézhetném a többi előadót is, és lassan, valamint nehézkesen megpróbáltam átpréselődni az emberek között, keresve a kiutat. |
- NAGYON HELYES – csúsztattam a kezem Kevin dereka köré, mikor átkarolt, tovább lelkesedve a fizikai kontaktustól.
- SZERINTEM ITT MÁR SE KI, SE BE – néztem körbe a körülöttünk tolongó tömegen, amin és egyszerűen csak átverekedtem magunkat. –MAXIMUM ODA FEL – mutattam a színpadra. – DE AKKOR ÉN IS MEGYEK VELED – tettem hozzá vigyorogva, már egész régóta odavoltam a Green Dayért, Billie Joestól, dobosostul, mindenestül együtt.
Kuncogni kezdtem, mikor kifejtette az élményt, mikor megtudta, kivel vannak egy párban, egy cseppet sem kételkedtem benne, hogy a csapattársa sem rajongott a helyzetért kifejezetten.
- DE MOSOLYOGJ – jelentettem ki és a várakozástól kissé nyűglődve neki dőltem. – NA, VÁRJ, MÁR TUDOM IS, MITŐL FOGSZ MOSOLYOGNI. SZÓVAL, LASSAN MONDOM MINDET; AZ ELLENFELEITEK, TUDOD, AKIK MEGNYERTÉK VÉGÜL, A MAGAS SRÁC MEG AZ IDIÓTA AKI A VÉGÉN NEM AKARTA ELENGEDNI A LABDÁT, A LAKÓTÁRSAIM, SŐT, A MÁSODIK A BÁTYÁM – soroltam a fejemet csóválva. – ÉS TUDOD MIT ÜNNEPELTÜNK, MIUTÁN TELJESEN ÉRTHETETLEN MÓDON NYERTEK? AZT, HOGY COLIN TERHESSÉGI TESZTJE – tört ki belőlem a nevetés és talán egy percig sem bírtam megszólalni. –POZITÍV LETT – pislogtam a nevetéstől könnyes szemekkel Kevinre. |
 - ÖRÜLÖK, HOGY JÓ HELYEN VAN NÁLLAD. - mosolyogtam rá a lányra és átkaroltam a vállát, úgy néztem le rá. Tetszett, hogy vigyáz a macira. A legtöbb lánnyal ellentétben neki még ez a maci is sokat jelent és jobban megbecsüli. Ez azért kedves és pozitív. - ÓÓÓÓ MADY... PERSZE ÉN MEG BATMAN VAGYOK.... - ráztam a fejem nevetve. Szórakoztató volt a meséje, gyorsan összehozta nem tagadás. - AKKOR INKÁBB MEGYEK, NEHOGY AIDEN "BARÁTOM" MEGHARAGUDJON MÉG RÁD A VÉGÉN... - irronizáltam vigyorogva, lereagálva a kis meséjét.
- ÖMMM MIKOR MEGLÁTTAM AZ EGYFORMA KARSZALLAGOT CSAK EGY SOR KÁROMKODÁSRA FUTOTTA, AZTÁN VÉGÜL MINDKETTŐNKET HAJTOTTA A GYŐZNI VÁGYÁS... SZÓVAL NEM TUDOM NEM NAGYON FOGLALKOZTAM VELE. SOKKAL INKÁBB LEFOGLALT A JÁTÉK. - zártam rövidre a témát.
- KÉNE? NINCS KEDVEM MOST MOSOLYOGNI. - ejtettem meg egy fél száj felhúzást, amolyan félmosoly gyaránt. |
- DE… KEVIN MACKÓNAK BIZTOS HELY KELL, ÉS A LEGBIZTOSABB EGY TÁSKÁBAN – bólogattam teljesen komoly arccal, a plüss állatokra sokkal jobban tudtam vigyázni, mint bármire, ami él: a közelemben a növények sem bírták sokáig, előszeretettel adtam a pár napos pizzát a libának és Colinért vagy Rileyért sem vállalnék felelősséget, talán még magamért se igazán.
Egy pillanatra kérdőn néztem a fiúra, majd kapcsoltam és kaján vigyor jelent meg az arcomon.
- HÁT, EGÉSZ JÓ, LENYOMTUNK GYORSAN PÁR MENETET RÖPI ELŐTT – vigyorogtam még mindig. – AZTÁN MEGKÉRTE A KEZEM, GYORSAN ÖSSZEHÁZASODTUNK, MÉG A KIS HABLEÁNY MEG A SLEPPJE IS OTT VOLT. AZTÁN PERSZE A NAPLEMENTÉBEN ELLOVAGOLTUNK – kerekítettem ki egyre nagyobb hazugsággá a dolgot, kifejezetten szórakoztatott. – SŐT, SZEMÉLYESEN AZ IGAZI ELVIS VOLT A PAP, IGAZÁBÓL NEM IS A NEGYEDIKÉT, HANEM AZ ESKÜVŐT ÜNNEPELJÜK MOST – kuncogtam el magam a végére. Ha kellett, hazudtam én, mint a vízfolyás, hiszen az mindig ment. Anya régen mindig azt mondta, hogy apától tanultam, de ez most nem egy komoly hazugság volt.
Az, hogy felkeltettem Aiden érdeklődését, kifejezetten hízelgő volt, szerettem, ha érdeklek valakit, mert abból általában mindig kisült valami emlékezetes, csak azt a gyors búcsút bántam Kevintől. – ÉS MOST TE MESÉLJ, MILYEN VOLT VELE A PÁLYÁN? – cukkoltam vigyorogva, az előző kérdésből azt vontam le, hogy a pasi nem lopta a szívébe magát. – MOSOLYOGJ – toltam fel vigyorogva a szája sarkait. |
- MADYYY... - nyögtem fel fáradtan, de kénytelen voltam követni. Mielőtt azonban elrángatott volna magamhoz ragadta a cuccom és így idő közben magamra tudtam aggatni a fehér rövidujjút és a zsebembe bírtam gyűrni a tárcám meg a telefonom. - JAJJ UGYE NEM? - kérdeztem felnevetve, majd figyeltem ahogyan a táskában gondosan el van rejtve a macija. - NA MESÉLJ MILYEN VOLT A PARTON AZ IZOMPACSIRTÁVAL? - kérdeztem némi gúnnyal és éllel a hangomban. Nem meglepetés ha azt mondom, hogy nem kedveltem meg a kigyúrt arrogáns fejét.
Megráztam a fejem hogy az ilyen és eféle gondolatokat elkergessem, majd felnéztem a színpadra. ~ Ez nem az én műfajom...~ gondoltam magamban. Gyakorlatilag nincs kedvenc zeném és műfajom, de a Green Dayt a kedvenceim közé sem sorolnám... |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
| | |
|
|
|
5 betű, ami magába foglal mindent, ami egy igazi nyárhoz kell… 1 szó, amit ha meghallasz nem szabad másnak eszedbe jutnia, csak a perzselő napsütésnek, a hullámok és tested hűsítő találkozásának, a legnagyobb partyknak, az édes és forró nyári románcoknak... Tudod te, miről beszélek!
Kész vagy a kalandra, életed legjobb nyarára Miamiban?
Az élet itt nem akármilyen, ne lepődj meg, ha szembejön veled kedvenc hírességed, s ne hidd, hogy káprázik a szemed, ha egy divatlapból kilépő bombázó vagy félisten sétál el melletted!
Ha kész vagy a nyáron át tartó pörgésre, nézz körül!
| | |
|
Itt minden héten vár rátok valami új, valami kis pletyka, hiszen ha hiszitek ha nem, mi mindig és mindenhol ott leszünk! Érdemes figyelemmel kísérni, mert ebből megtudhattok mindent;ki,kivel hol,mikor, mit csinált~
| | |
|
Cserét chatban, vagy vendégkönyvben kérhetsz!
Cseréink:
Jelenleg nincs aktív cserénk.
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
